Elsősorban a nehezen érthető politikai-gazdasági folyamatok, események magyarázatára találták ki azok, akik pontosan tudják, hogy a kiváltó okokat pontosan soha nem fogják megismerni, hiszen ez nem igazán érdeke azoknak, akik azokat előidézték.
De hát az ember már csak ilyen, minden számára érthetetlenre szeretne okot és magyarázatot találni.
Csak saját gondolkodásának egyszerűsége vagy bonyolultsága szab határt annak, hogy az eredmény milyen lesz.
Példa ezer van, a Kennedy-gyilkosságtól a gyíkembereken át a háttérhatalom covid-ármánykodásáig.
De a hétköznapi életben is találkozhatunk sokszor ilyesmivel - például valakinek meghal egy hozzátartozója, akkor annak bizonyára orvosi műhiba az oka, nem más.
A lényeg, hogy számunkra rejtély legyen az ok, aztán majd találunk hozzá magyarázatot.
Napjainkban ilyen a Magyar Péter jelenség, melyre lehet egyszerű és bonyolult társadalompolitikai magyarázatot is adni.
Például, hogy tele van már a hócipőnk, (de hiszen az már évtizedek óta tele van...), de lehet tudóskodni a klasszikus baloldal válságáról és a neoliberális nyomulás csődjéről is.
Magyarázatként egyik sem teljes, a hiányérzeteket jobb helyeken konteóval töltik ki.
Valamirevaló bloggernek természetesen van saját konteója.
Megérhetitek hát, hogy én sem maradhatok ki ha trendi szeretnék maradni, márpedig én aztán a haladás élvonalában akarok üzemelni, ez iránt ne is legyen semmi kétség!
Ime!
Az én konteóm alapvetése, hogy szeretett vezérünk nem hülyegyerek.
Ez mindjárt egy gyenge pontja is lesz az érvelésnek, hiszen magyarember politikai ellefeleit ab ovo idiótának tartja, ergo nem elég , hogy a Magasztos alkatilag csüngőgasú, természetesen nem lehet okos sem.
Nincs ez másként Gyurcsány esetében sem, aki a Fidesz hívei szerint nem elég, hogy hazudós, de nyilánvalóan nyálcsorgató, rángatódzó hülye is.
Ennek dacára azt gondolom, hogy buta ember nem lenne képes öt választási cikluson át hülyére venni a sok oskostojást, fadugós váteszt és igazlátót.
Csak van ott ész a veszteskakas frizura alatt, mégha azt a mi szemszögünkből rosszul is használja, hiszen nem a mi kitömött marhabőr pénztárcánk Mészáros Lőrinc...
Hogy életben tartsa rendszerét, folyamatosan értékelnie kell helyzetét és az eredménynek megfelelően a szükséges korekciókat el kell végezni.
Az utolsó helyzetértékelések valószínűleg arra sarkallták, hogy tegye meg a szükséges óvintézkedéseket egy számára kedvezőtlen fordulat ellen.
Külpolitikai téren a saját táborban már mindenkivel összeveszett aki él és mozog, nézetei - különösen az EU és USA mai vezetői körében nem túl népszerűek.
Lehetne ugyan reménykedni némi változásban, de ismerve a politikát és Trumpot is, nem lehetetlen, hogy ő lenne az, akit felszolgálnának - piros káposztával - egy esetleges békülési banketten.
Nem ez az egyetlen oka annak, hogy kelet felé fordult, szerepet játszik ebben pragmatizmusa és politikai realitás-érzéke is.
Azt is tudja hogy aki ebből kimarad, az lemarad.
Ergo, a mai helyzetben nem számíthat arra, hogy a nyugati nagyhatalmak tovább pénzelik, sőt.
És mivel már mindent a nevére vagy strómanjai nevére vett, vagy résztulajdont szerzett abban, aminek az adott politikai lehetőségek között értelme volt, elemi érdeke az, hogy a zsákmány a kezében maradjon, és ez a gazdaság műkodjön is.
Belpolitikailag pontosan ismeri választóit, magyarember mentalitását, ismeri ellenfeleit is.
Tudja jól, hogy hosszú hatalmon maradása nem neki kedvez.
Nem azért, mert az emberek megértették, átlátták azt az itt a piros-hol a piros játékot, melyet oly profin játszik, egyszerűen unják már a kenetes pofáját és olyan versenyzőre vágynak, aki olyan, mint ők szeretnének lenni: fiatal bátor, jóképű, igazságszerető, szabad és szókimondó, gazdag és macsó.
Még valamennyit ugyan ki tudna húzni a hatalom csúcsán, de egyszer azért vége lenne, és jobb nem kipróbálni, hogy ez a vég dicsőséges lenne-e?
Hatvan elmúlt, ki tudja, meddig bírja a nyomást, az örök éberséget.
A társadalom még nekikergethető lenne a kegyetlen balettmestereknek, az embertelen férjverőknek, a nőknek, kik szexuális zsarolással családon belüli férfialázásban élik ki magukat, a kerékpárosoknak (két légy - egy csapásra...), a cica-bántalmazóknak, a telhetetlen, két kiflit egy reggelire bezabáló nyugdíjasoknak - végül is mindegy, csak a társadalom utálhasson valakit, mert addig is nem őt utálja.
De az unalommal nem tud mit kezdeni, az kikezdi a tekintélyét, és sokan ma is már úgy unják és utálják, mint Harangláb a kukoricagölödint.
A tetejébe állandóan a demokrácia hiányával csesztetik kül és belföldön egyaránt, pedig olyan jól bevált az egypárt a többpártrendszeren belül, olyan jól működik.
Hát jól van, egye meg a fene, legyen demokrácia - ahogy én akarom!
Da a kétpárti váltógazdálkodás megfelel, már persze, ha mindkét pártot én tartom kézben.
A jelenlegi ellenzékből váltópártot gründolni nem lehet.
Akiket én küldtem ellenzékinek azok már elkoptak a használatban, akik meg maguktól olyanok, amilyenek, azok már be vannak terelve egy karámba, ott siránkozhatnak meg sápítozhatnak, de csinálni sokat nem tudnak, - néha már mintha nem is akarnának.
Majd lassan elkopnak.
Mióta kolostornak kereszteltem a kuplerájt, már nézegetnem sem kell őket, a Karmelitánál meg legfeljebb a kordonokig jutnak el - ha akarom.
Így aztán ezt nem érdemes megmosdatni, Anikó, csináljunk újat!
Hát nézzük, mi kell ehhez!
Egy nyeretlen kétéves, akiről elhiszi a nép, hogy rettenetesen haragszik rám, hisz eddig én etettem, de most elhúztam előle a moslékos-tálat.
Ez persze nem jó elsődleges érv, de ott az asszony, akit én tettem taccsra,
De ez is jó, hiszen a dolog kifutása így már egyértelműen az én kezemben van.
A nyeretlen is, hiszen a rágalmazás csúnya dolog, börtön is járhat érte, hát kell az neki?
Depersze nem, hiszen ő és hűtlen arája tudja, hogy mire megy ki a játék, és ha bárkinek elmondják, szép temetést kapnak.
Valószínűleg már a gyerekeik is tudják, hogy azért ők szeretik egymást, de most úgy kell csinálni, mintha.
A többi már ujjgyakorlat és sakkjátszma.
Pártalapítás, tervezett kis bukás majd a választásokon, egy Jelcin-Putyin tipusú megállapodás.
Martalék-lista (kiket lehet odadobni a nép vérszomjának kielégítésére), például Lázár, Márki-Zay,Tompika - és így tovább.
A lényeg, hogy úgy adjunk takarmányt a Nyugatnak, hogy a Keletet se haragítsuk magunkra, a tőkénk tehesse a dolgát és a nép legyen nyugodt, hiszen rendszert váltott.
Sajnálatos, hogy nem lehetett Kormányzó, méginkább, hogy Gazsin azért csak látszik valamelyik terhelt távoli ős és az átdorbézolt éjszakák nyoma, még sajnálatosabb, hogy a rokonságban nincs egy valamiravaló utódjelölt.
Habár, ha ez a Vitézy-gyerek lenyomja a búsképű pedálos égimeszelőt, még lehet belőle valaki...
Nem ez lenne az első ország, ahol a váltópártok mindegyike egyazon hatalmi elit érdekeit szolgálja, a nép legnagyobb megelégedésére.
Csak nem szabad elfelejteni: panem & circenses, és ha a cirkusz nagy és szórakoztató, akkor a kenyér akár kisebb is lehet.
De én nem tanulok semmiből.
Pedig már Moldova is megmondta: "Ha akarsz nehezet minden áron, próbálj b@szni kerékpáron...